Seite - 513 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

613 A bylakiAioz tartoznak : a lemkik a zamisanci-Vkû (kevert nyelvjárást heszélôk) és a Przemyèl és a Jaroslaiv vidékiek, vagyis a „do/y"--k (völgy- lakók), a kik ezt a nevüket a hegylakóktól kapták. A lemki-k nyelvjárása (a jcm = csak, szótól nevezik igy ôket, a melyet a többiek jHUi-nek mondanak) az igehajlítás és a hangváltozások régi alakjaival túnik ki a többiek kôzûl. Jellemzôk egyes sajátságos rôviditések, pl. no-.ie-reß! e helyett no4i>-JeM-reB (jer ide), co-.ie-ca-co ! (nézd csak, nézd), iio-je-no ! (no csak no), ofhe-je-oíÍTe! (ugyan ugyan), 6a-.ie-6a! (ejnye no), és az ilyen, szócskák : IIOKJH (meddig), 40TJH (addig). 3 a KM H (a meddig), nona.!b, 40Ta.iL. Ka4M (meiTe), Ta 4M (erre), Taiwa4bi (emerre). A kôzrutén mo-t (mi) uiTO-nak ejtik, roBopiiTH helyett azt mondják rBapiiTii. Röviden kiemeljûk még a kôvet- kezôket : 1. A szavak gyakrabban kezdôdnek tiszta magánhangzóval, mint más nyelvjárásokban, pl. ama (ania helyett, bárány). aKbi (ai<bi helyett. mint), yÖKO (másutt ByÜKO-nak ejtik, nagybátya), Y.IIIHH (HXIBJIH helyett), yxo (másutt Byxo, fül). 2. A mély és kemény bi hang megmaradt és torokhangok után is használják, pl. ruôaTH (menni), xbiaca (ház), coKbipa (fejsze). 3. Ezen a kemény bi hangon kivúl megvan a lágy i a személyes névmás tôbbesében MÍ, TÍ, ci a uiTbipi (négy) számnévben, a gen. KbipBi-ben (a véré), továhbá a kôzép H is. pl. MM (semmi), HHKTO (senki), un (sem) ; csakhogy az i hangoknak ez a változata nem mindenütt egyformán éles a lemki-k lakta területen. 4. Az ószláv nyújtott, de hangsulytalan e hangja helyett, a melyet a kôzônséges rutén nyelvben î-nek irnak, 10 használtatik, pl. .1104, M104, TioTKa (nagynéne) M¡4, Jb¡4, TbÎTKfl helyett, úgy szintén ezekben : Mioy (MIOB söpört), Bioy (vezetett), HIOC (vitt), BIO3 (szekeren vitt), rpio6 (kapart), TIOK (futott, folyt), 6ior (szaladt), MÍB, BÍB, ubic, B¡3, rpiö, nbin, 6ir helyett (ezekbôl : MecTii. BecTH, HecTii, Be3TH. rpeôcTH, TeiM, 6h3TH). 5. Az a megmarad, pl. aciia (iny), ap (tavasz), apeu (árpa), iac (ido), uiaiiKa (sapka), Maco (hús). TpacTH (rázni), paca (kalász), na»iaTb (cmlékezet). 6. bip (nagyon röviden ejtett bi-val) a kôz- rutén pe, po, op, ep, pu helyett, pl. rbipiwiiT (dörög) rpeMiiTb helyett, xbipôer (hát, derék) xpeôeTt helyett, 4bipBa (fák) 4poBa helyett, rbipTaH (gége) ropTaiib helyett, nupm (dag) npiimt helyett. 7. biy a kôzrutén je, 5'b' (ju) a kôzrutén Jo helyett, pl. cbi}'3a (kôny) cjc'3a helyett, 6ybixa (balha) ôjoxa helyett, ybi»Ka (kanál) ,iojKi<a helyett. 8. A lágyító b a szôk végén elveszti lágyító erejét, pl. OTeu (atya). oren (oreiib helyett, tûz), TecT (TECTB helyett, apôs). KÎH (lô). r yiap (juhász), KÍCT (csont), ryc (liba), naT (ôt). UÙCT (hat). Ep igy a parancsolô môd alakjaiban sem bir (az H-bôl lett) b lágyító eróvcl, pl. nee (vigy), X04 G. Ü5