Seite - 654 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2
Bild der Seite - 654 -
Text der Seite - 654 -
654
kedctt a kelló múveltség színtájára. E czélra Mária Terézia mír 1774-ben
fólállította a bécsi Szent Borbála-templom nicllett a górog szertartású papneveló-
intézetet, II. József pedig 1783-ban a lembergi fó seminariumot. Hogy a latinúl
neni értók is magasabb kiképzésrc tehessenck szert és egyúttal a rutén nyelv
is erósodjék Galicziában, késóbb (1787) a császár megengedte, hogy az általa
1784-ben alapított egyctem hittudományi és bólcseleti karán rutén nyelvú
elóadásokat tarthassanak. 1804-ben azonban ez elóadások megszúntek, de
a rovid ideig tarto kisérlet sem volt jó eredmény híján. A népiskolákban
akkor kezdtek el ruténúl tanítani.
Ukrainában 1798, vagyis Kotlarewskij Iván follépte óta legalább az
útját egyengették már a rutén nemzeti irodalom fejlódésének, de az ukrainai
rutének (az ú. n. kis-oroszok) galicziai tórzsrokonai e szellemi mozgalomról
még sokáig nem vettek tudomást. Csak Saskavyc Marciánnal kezdódik a rutén
v
nemzeti irodalom Galicziában. Saskewyé egy rutén pap fia volt s 1811
november 6-án született. Egyetemi tanúlmányai idején tobb tórekvó rutén
ifjúval, koztük Hoíowackij Jakabbal és Wahylewyí Ivánnal barátságot kótott,
s utóbb mind a hárman megfogadták, hogy életüket a szláv népek torténel-
mének és irodalmának tanúlmányozására, fókép pedig a rutén nyelv és népélet
kutatására fogják szánni. SaskewyC volt e lelkes csapat legmunkásabb tagja
s tórekvéseit csakhamar oly eredmények koronázták, a melyek korszakot
alkotnak a galicziai rutének irodalmának tórténetében. Megismerkedett ugyanis
a Maksymowyí kiadásában Moszkvában (1827) megjelent kis-orosz nép-
dalokkal, s azon meggyózódést merítette belólük, hogy a rutén népkóltés bó
forrása a nemzeti nyelv és kóltészet megújhodásának. Egyúttal azt is belátta,
hogy más szláv népek, nevezetesen a csehek és szerbek csak úgy tudták
nemzetiségüket megórizni, hogy nyelvüket egészen a népnyelv alapján múvelték
s ebben keresték nemzeti fónmaradásuk biztosítékát. Ennek folytán a galicziai
és ukrainai nép ajkán éló rutén nyelvet igyekezett irodalmivá fejleszteni. Ily
szándékkal szerkesztette említett társaival 1837-ben a Rusalka Dñistroivaja
(a Dnieszter sellóje) czímú zsebkonyvet, ez azonban a rutén írástudók és a
kormány szemében oly vakmeró dolognak látszott, hogy a kónyv csak idegen-
ben, Budapesten láthatott napvilágot. Megjelenése után a kiadók rendóri
felügyelet alá kerúltek s még csak az a jutalmuk sem volt, hogy honfitársaik
v
elismerésében részesúlhettek volna. SaskewyC lelkes dalai tehát visszhang
nélkül maradtak hazájában, míg 1848-ban a nemzetiségi eszmének Ausztriában
való fóltámadása a galicziai rutén irodalom újjászületését is eló nem idézte.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Band 19/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (2)
- Band
- 19/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 456
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch