Seite - 736 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

736 idôben; ellenkezôleg mûvészeti mivoltâbôl és keletkezésének idejébôl meg- értjùk azon sokféle, de a szôban levô siremlékkel mindig rokon renaissance formâkat, melyek nehâny, ez idôben keletkezett épûleten a csûcsives diszit- ményekkel keverednek ôssze. Ez a kezdete azon nagy mozgalomnak és a Jagellôk udvarân olasz mûvészek âltal kifejtett ama termékeny tcvékenység- nek, mely ez idôtôl fogva megszabja a krakôi és âltalâban a lengyelorszâgi emlékek mûvészeti sajâtossâgât. Konarski és Chojenski pùspôkôknek 1525-bôl és 1538-bôl valô siremlékei mâr ezen ûj irâny termékei. Az ûj irâny azonban I. Zsigmond uralkodâsa idejében a Zsigmond kâpolna épitésénél érvényesûlt legfényesebben. E kâpolnât Bartolomeo Berecci florenczi épitész és szobrâsz épité 1520-tôl 1530-ig. A szerfôlôtt vâltozatos részletek és a gazdag diszit- mény kidolgozâsâra Lorenzo di Marina egyik tanitvânya, a sienai Giovanni Cini, majd meg a Felsô-Olaszorszâgban eléggé tekintélyes Gian Maria Padovano hivatott meg. Ezeket csakhamar kôvették : Jacopo Caraglio éremvésô, ôtvôs és rézmetszô, Domenico Veneziano, végûl Bartolomeo Ridolfi stucco-készitô. A krakôi és kôrnyékebeli templomokban a pompas siremlékek egész sora keletkezett. Legnagyobb részûknek anyaga magyarorszâgi és salzburgi vôrôs mârvâny ; ûgy lâtszik azonban, hogy a lengyelorszâgi chencini mârvâny t is hasznâltâk. Nemcsak az udvar, hanem annak példajât kôvetve a nagy urak, a vilâgi és az egyhâzi méltôsâgok is egyarânt foglalkoztattâk az Olaszorszâgbôl érkezett mûvészeket. Padovano és Giovanni Cini a Jagello kâpolnabeli sir- emlékek sorozatât I. Zsigmond sirjâval kezdte meg. A mûvészek ezt az épûlet fô falâban e czélra készitett fillkébe âllitottâk fôl akként, hogy helyet hagytak utôdja és fia siremléke szâmâra. Padovano alkotta Tomicki és Gamrat pûspôk- nek egymashoz tôkéletesen hasonlô siremlékeit; amaz 1535-bôl valô, emezt tiz évvel késôbb Bona kiralyné âllittatâ. Padovano készité az 1550-ben elhûnyt Maciejowski pûspôk siremlékét, a székesegyhazban egy szép oltârt, a Maria templomban egy ciboriumot emelt és diszitett fôl; része volt a vârosi posztô- csarnok (Sukiennice) ûjjâ épitésében, a mirôl ezen épûlet attikâjân levô âlarczok tanuskodnak ; ûjjâ épité a krakôi pûspôkôk palotâjât, a mely bizonyâra nem szûkôlkôdôtt diszitményekben, azonkivûl az orszâg minden nevezetesebb mûvé- szeti vâllalatâban vitt valami szerepet. Az elôkelôk meghivtâk a vidékre és nagyszerû siremlékek âllitâsâval biztâk meg. Tarnôw csûcsives székesegyhâzânâl fogva kôzépkori jellegû ugyan, mindazâltal vannak renaissance emlékei is, melyek ebbôl az idôbôl szârmaznak. Igy 1521-ben keletkezett Tarnowskiné, Tenczynska Zsôfia siremléke, mely éjszaki Eurôpa legszebb emlékei kôzé tartozik