Seite - 808 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

808 rövid szarvú és sótétbarna színú. Ez az ó-lengyel barna marha, mely az orosz határon túl éjszak felé is jó messze el van még tcrjedve, kiváló tisztaságban fókép Majdán kornyékSn, a kolbuszowai kerúletben található, a miért is rcndcsen majdáni marhának nevezik. Ügy látszik, ugyanennek tájfajtája, a Kárpát hegység kcleti részén, a huculok foldjén (Kolomca és Kosów kerúlete) honos sótétbarna marha. Míg az említett két bclföldi fajta tenyésztése mai napság kiváló gondo- zásban részesúl és a fajta tisztán tartására külón tórzsgulyákban tórténnek kisérletek : addig egy másik belföldi fajta, mely régebben Podoliában és az ezzel határos vidékcken általánosan el volt terjedve, a szürke podoliai marha, a dél-európai parlagi marhának egyik alfaja, teljes kipusztúlásra látszik ítélve lenni, a minek elsó sorban az oroszországi parlagi marhával való rokonsága az oka; ezért nem keresik a nyugati kiviteli piaezokon. E mellett még csekély tejeló képcssége és lassú nóvekedése is ellene szól, mely hibáiért az, hogy igavonó baromnak kitúnóen beválik, alig nyújt elég kárpótlást. Ezeken kivúl még egy sajátszerú fajtáról kell szólnunk, t. i, a Kañczuga kórnyékén honos tejfehér marháról, melyet a régebben Ejszak-Németországból betelepített lápi marhától származónak tartanak. A juhtenyésztést Galieziában fókép a kisbirtokon találni mind a két hegy- vidéken, de a keletin még inkább, mint a nyugatin, továbbá éjszak-keleten, nevezetesen Podoliában és az ezzel határos kerületckben. Az 1890. évben kimutatott 630.994 birkának több mint a feie a keleti és a podoliai vidékrc esik. A hegységben a birkát úgy a gyapja, mint a tejéból készült sajt (bryndza) kedvéért tenyésztik; míg Podoliában és az ország többi tájain a sajtkészítés csak mellékes. A birkabór továbbá igen kiterjedt használatnak órvend ország- szerte a parasztság téli ruházatában, és az ebbeli szükséglet, valamint a durva gyapjúnak posztóvá és pokróczczá való foldolgozása a juhtenyésztésnek magá- ban az országban is elég jovedelmezóséget biztosít. A kózónséges durva gyapjú paraszt juh mellett 30—40 évvel ezelótt számos nagybirtokon, kivált az ország nyugati és kózépsó részén, külföldröl behozott fínom gyapjas merinó birkát is tenyésztettek. A gyapjútermelés terén utóbb beállott tengerentúli verseny azonban a finom gyapjas birka tenyésztésének lassanként véget vetett, úgy, hogy annak ma már csak szórványos csekély nyomaival találkozunk. A sertéstenyésztés a magas hegység kivételével az egész országban el van terjedve kivált a kisbirtokosságnál, melynél tóbbnyire a gazdaság ez ágának a jóvedelme födözi a nagyobb készpénz-kiadásokat. Az ósi honi fajta, a magas