Seite - 877 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

877 Akkoriban tervezte Rothschild bârô angliai tanûlmânyok alapjân azt a vas- pâlyât, mely Ausztria keleti hatârâtôl, még pedig Brodytöl Triesztig ért volna, s melynek elsô szakaszaként Ripel Xav. Fcrencz bécsi müegyetemi tanâr tervei szerint a Bochniâtôl Bécsig terjedö résznek kcllett volna kiépulnie. E pâlya kiépitésére azonban csak 1836 mârczius 4-én kapta meg Rothschild a szaba- dalmat, mely a Bées és Boehnia közötti fövonalon kivul Brünn, Olmütz és Troppau, tovâbbâ a Dwory, Wieliczka és Boehnia melletti sötelepek felé elâgazô mellékvonalak épitésére szôlt. Tiz év elmültäval a kiépités hatâridejét az 1844 mârczius 5-én kelt legfelsôbb elhatârozâs üjabb tiz esztendôvel hosz- szabbitotta meg ; de még ez a haladék sem volt elegendô ; mig utöbb 1853-ban az âllamkormâny az idôkôzben alakûlt Ejszaki vasût-târsasâgot a pâlyânak Oswiçcimtôl Bochniâig terjedô része, valamint a Dwory, Wieliczka és Niepoiomice felé elâgazô szârnyvonalak kiépitésénck szabadalmâban kikötött kôtelezettsége alôl fölmentette. Igy hiüsült meg a mondott idôben a galicziai vasüt épitésének terve. Idô- kôzben azonban mégis csak megnyilt Galiczia elsö vasütja, t. i. a Mysfowicétôl, illetöleg a porosz hatâron Stupientôl Krakôig vezetö vonal a Szczakowâtôl az orosz hatârig vivô szârnyvonallal, melyet a Krakô-Felsô-Sziléziai vasût-târsasàg épitett és 1847 oktöber 13-än adott ât a forgalomnak. A fôvonal 65.7 kilo- méter, a szârnyvonal pedig 2 kilométer hosszu. Mind a kettô az 1850 âprilis 30-ân az âllamkormâny és az emlitett târsasâg között kötött szerzôdés értel- mében az âllam tulajdonâba ment ât, és azöta a BCs. kir. keleti âllamvasût" nevet viseli. Forgalmât 1850 és 1851-ben a Felsô-Sziléziai vasüt vezette az âllam szâmlâjâra; 1852 januâr 1-én pedig az âllam teljesen a maga kezelésébe vette ât a forgalmat. 1850 végével e vasütnak 8 gôzgépe, 18 személy- és 89 teherszâllitô kocsija volt. 1852 végével kezdte meg az Ejszaki vasût-târsasâg az oderberg-oswiçcimi vonal épitését ; mig a csatlakozö oswiçcini-trzebiniai, valamint a krakö-dembicai (ügy nevezett Nyugat-Galicziai vasüt) vonal épitését a kormâny vette kezébe és emezt (l 10.6 kilométer) 1856 februâr 20-ân, amazt pedig (25.2 kilométer) ugyanazon év mârczius 1-én fejezte be. Az ugyanazon idôhatârra a Ferdinând csâszâr éjszaki vasüt részérôl galicziai terûleten épûlt dziedzice-oswiçcimi vasi'it hoszsza 19.24 kilométer. Az 1854 szeptember 8-ân kelt legfelsôbb elhatârozâs ôta a magân-vasûtak engedélyezésének elvére valô âtmenet kezdôdik. Hosszabb târgyalâsok utân jôtt létre 1858 jiinius 26-ân az az engedély-okirat, melynek értelmében csupân