Seite - 879 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

879 fclé, mcg az orosz hatârig menó szárnyvonal építésének és forgalomba vételénck szabadalmát, mérfôldenként 50.000 ezüst forintnyi évi tiszta haszon biztosítása mellett. A lemberg-zloczówi vonalrész és a Krasnétól Brodyba vezetó elágazás 1869 július 12-éii készúlt el és adatott át a forgalomnak. Amannak hoszsza 75.9, emezé pedig 42.3, a kettôé együtt 118.2 kilométer. A zloczów-tarnopoli vonal (64 kilométer) 1870 deczember 22-én készúlt el, a Tarnopoltól Podwofoczyskáig éró vonalrész (51.6 kilométer), valamint a Podwotoczyskától az ország határáig vezetó két vágányú (rendes nyomtávolságú) rész pedig (l.2 kilométer) 1871 november 4-én nyilt meg. Ez utóbbi annyiban kiváló fontosságú, mert általa létrejótt az oroszországi délnyugati vasúthoz való csatlakozás útján a monarchiának a Fekete-tengerrel való kôzvetetlen ôssze- kôttetése. A Brodytól az ország határáig éró kétvágányú vonal azonban (7.3 kilométer) csupán az orosz császári kormánynyal 1870 november 2l-én tôrtént elózetes megegyezés alapján nyílhatott meg a brzeáé-kiewi vasúthoz való csatlakozás számára 1873 augusztus 27-én. Az 1870. év végén Galicziának 882.8 kilométer vasútja volt, vagyis loo négyszôgkilométerenként 1.128 kilométer, a mi 100,006.554 forintba kerûlt. 1870-ben e vasúti hálózaton a személyvonatok 1,295.652 kilométert futottak be és 1,146.788 személyt szállítottak, a tehervonatok pedig 1,622.175 kilométernyi útat tettek meg. A gózgépek száma ez évben 161, a kalaúz- és podgyász-kocsiké 168, a személyszállító kocsiké 299, a teherszállító és egyéb kocsiké pedig 3.798 volt. 1869-ben az „Elsó magyar-galicziai vasútu engedményesei jogosítást kaptak egy Przemyslból Eupkówba a magyar határig vezetendó vasút építésére, mcly magyar terúleten Legenye-Mihályiig folytatódva, a magyar Ejszakkclcti vasúthoz csatlakozzék. E pálya osztrák része 1872-ben, a határon át flirt alagút azonban csak 1874 május 31-én nyílt meg. E vonalnak -Lupkówig terjedó része 143 kilométer hosszú. 1870 szeptember 5-én kelt lcgfelsóbb elhatái'ozással kapta meg a „Dnieszter-vasút részvénytársaság" egy Chyrówból Drohobyczig és Stryjig, Drohobycztól Boryslawba való elágazással építendó pálya engedélyét. Kedve- zótlen kórúlmények miatt azonban az építés 1872 végéig húzódott el. De a forgalom is oly kedvezótlenúl alakúlt, hogy a társaság kénytelen volt a pálya és a forgalmi eszkózók elzálogosításával kôlcsônt folvenni, majd 1875 deczember 31-én pedig az államkormánynyal oly egyezségrc lépni, melynek értelmében a 12 millió forintnyi kóltséggel épúlt pálya 2,100.000 forintnyi