Seite - 264 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bukovina, Band 20

A rutének számos id'ójósldsai kózúl is ide iktatunk egynéhányat: Nagy hófúvások jó termésú évet jelentenek. — Ha a leólt disznó lepe hosszú, sokáig fog tartáni a tél; ha ellenben róvid, hamar kitavaszodik. — Ha a hollók rajokban s nyugtalanúl r5pdósnek idestova, az az évszak szerint havat vagy esót jelent. — Ha a sertések szalmát hordanak az almukba, esó lesz. — Ha sok a cserebogár, bó kukoriczatermés várható. Halál és temetés. Ha bagoly (sowá) huhog a ház fólótt, vagy ha a kakuk (zazulia) gyorsan egymás után kilenczszcr vagy tizenegyszer kiált a ház táján, a ruten azt hiszi, hogy a házban, vagy legalább a szomszédságban nem sokára meghal valaki. A halottat, mihelyt a lelkét kiadta, megmossák, éltében viselt ruháiba óltóztetik s aztán a ház déli falánál álló széles lóczán kiterítik. Kis gyermekek holttestét az asztalra is szokás kiteríteni. A férfi és felnótt ifjú fejére kucsmát tesznek, az asszony fejére fehér kendót csavarnak, a leányokét egy, a Pruth vidékén karabuli-nak nevezett kerek fej-ékkel, virággal és szalagokkal díszítik, a kis gyermekeknek pedig télizóldból font koszorút tesznek a halántékukra. Ezután a holttestet fól egész a nyakáig fehér vászon lepedóvel (rantuch, a mely szó a német Randtuch-ból ered) terítik le; a kezeit keresztbe kulcsolják s az újjai kózé azt a gyertyát illesztik, a melynek világánál kiszenvedett. A megholtnak a lelke (duszá) azonban a nép vélekedése szerint csak nagy nehezen szakad el a testétól s egészen a temetésig annak kózelében tartózkodik, sót a temetés után is visszatér a szobába. Ezért igen gyakran egy négyszógú lyukat (ú. n. „ablakocská"-t, wikonce) fúrészelnek ki a koporsó alsó végén, hogy a léleknek a testtel való kozlekedését megkónnyítsék. A halott fejénél gyertyatartó állvány van, melyre a látogatók mindenike oda túzi a maga gyertyáját, s e gyertyák éjjel-nappal ott lobognak az elhúnytnak lelki üdveért. A halott fehér tokú párnákon fekszik, a melyek mellé ki vannak teritve megmaradt ruhái, s ezeket aztán a temetéskor a ház elótt a koporsó folótt a rokonság vagy a falu szegényei kozt kiosztják. Ez külonosen a kotzmani kerúletben szokás és akkor tórténik, mikor a halottat a ház elé kiviszik. Mindaddig, a míg a holttest a házban fekszik, annak férfi lakói hajadon fóvel, a leányok pedig kibontott hajjal járnak-kelnek. Este, mint már mon- dottuk, a falu felnótt ifjúsága elmegy a halott mellett virasztani (lubok = szeretet-szolgálat, vagy prevetje, a román priveghierea-ból = virasztás) s ott társasjátékokkal mulatnak, de tcrmészetesen éneklés nélkül. Mikor a koporsót folemelik, hogy a házból elóbb a templomba, onnan pedig a temetóbe vigyék, elóbb háromszor leeresztik a ház minden küszobc