Seite - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21
Bild der Seite - 64 -
Text der Seite - 64 -
64
dombokká növekednek. Régebben a szalatnyai forrás vastartalmú savanyú
vize volt a leghiresebb; erejét azonban az 1858-iki foldrengés nagyon
meggyöngitette s ma már a szántói vízé az elsóség. E vizet még nem
régiben a híres szalatnyai víz czégére alatt árúlták; ma már a szalatnyait
is szántóinak keresztelik. Az országos hírú szántói víz tiszta, szénsavas,
kellemes ízú, fölfrissitö hatású. Hozzá egészen közel gazdag mésztartalmú
kénes források is vannak. Hasonló források szinte egymást érik a Búr patak
volgyében. Hómérsékük 15—20 R° közt váltakozik. Legkiválóbb köztük
a magyarádi kénes forrás, mostanában lendúletnek indúlt fürdóvel.
Az Ipoly vólgyére a folyó bal partjáról is magas hegyek ereszkednek.
A Mátra hegységnek legnyugatibb kiágazásai ezek, a börzsönyi hegyek.
E hegycsoport kelet felól, Nógrádmegyéból nyúlik be Hontmegye terúletére
s éjszakról, nyugatról az Ipoly, délról a Duna határolja. A hegycsoportot
minden irányban keskeny völgyek szeldelik. Fóbb bérczei: a Pvlya-hegy Hont
falutól délre, ettól szintén délre a Bódihó (632 méter), ettól délnyugatra,
a megye határszélén a Csóványos, az egész hegycsoport legmagasabb,
939 méternyire emelkedó tetóje. Ettól délnyugatra van a Nagy-Hideghegy
850 métert meghaladó magas ormával. E magaslatokról elragadó a kilátás
a Duna tájaira.
A börzsönyi hegycsoport egyes helyein, különösen Börzsöny, Perócsény
és Szokolya kornyékén hajdan igen sok aranyat, ezüstöt, sót tellurt is
bányásztak. A hegyeket súrú erdók borítják, a völgyekben sok málna, eper
és szamócza terem, melyek messze vidékekre szállított kereskedelmi czikkek.
A dombokon jól termó szántófoldek és szólók tarkállanak.
Vizekben általában gazdag a megye, bár legnagyobb folyója, a Duna,
csak a déli határát mossa Kis-Maros és Garam-Kövesd közt. A megye fó
folyója a haltermó Ipoly, mely 212 kilométernyi hosszú kanyargós folyásá-
ban útja javarészét Hont terúletén teszi meg. Folyása Gyerkig nyugati,
Szetéig délnyugati, Szalkáig déli irányú; Szalkánál délkeletnek fordúl s
megszúkúlt vólgyén áthaladva Szob és Helemba kózségek közt szakad
a Dunába. Az Ipoly vólgyére számos kisebb völgy nyílik s mindenikból
egy-egy patak fut az Ipolyba, mely igen lassú, rendesen sekély és nagyon
iszapos. Sem hajó, sem tutaj nem járhatja. Nagy esózések után, fóleg tavaszi
hóolvadáskor meg-megdagad a csöndes, jámbor folyó ; rohanó, iszapos habjai
nem férnek a szúk mederbe; elöntik a réteket, a határt, sok kárt okozva
a gazdáknak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Band 21
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (II)
- Band
- 21
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 499
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch