Seite - 289 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 289 -
Text der Seite - 289 -
mények megváltoztak s a lakosság a maga hasznára dolgozhatik, keresményét
békében élvezheti s nemcsak szereznie, de a szerzettet megtakaritania is mód-
jában van: azota a nép munkakedve is sokkal serényebb. Napkeltétól nap-
szálltáig fáradhatatlanúl sürog ki-ki a munkában és csodálatos kitartást tanúsit.
Hogy e munkakedvet fólébrcsztctte, az eléggé meg sem becsúlhetó érdeme az
új rendnek.
Nemzetstg, atyafisdg és hdzkózósség. — Boszniában és Herczegoviná-
ban a társadalmi élet, nevezetesen a fóld népeé némely félreesóbb vidékeken
még ma is egészen ósi családias szerkezetú s az alapja a házkózósség (.kuéa,
kuéanstvo).
A vérrokonság kótelékével egybefúzótt tóbb család még a kózépkor óta
egy-egy nemzels/get (píeme) alkot, a melynek tagjai plemeniéi, suplemenici
nevet viselnek. A nemzetséghez tartozóság (plemstvo) eszméjét mindenha
nagyra becsúlték s az az egyes családokat szoros ósszetartásra kótelezte. De a
mily bensóségesnek tetszhetik e tórzsszerkezeti élet a külsó szemlélónek, ép oly
kárhozatossá is válhatott, ha az egyes nemzetségek, vagy az azokon belúl
alakúlt atyafiságok (bratstva) érdekei egymással ósszeütkóztek. Ilyenkor bevált
a szokásmondás, hogy: Zlo junaku u bratstvu nejaku! (Jaj a gyónge atyafi-
sággal biró hósnek!).
A píeme kivált a kózépkorban állott nagy tiszteletben, s ha a királyok
nem is, de a hagyomány torvényesitette és a nyugateurópai nemességgel
kórúlbelül egy értelmúnek vette. Plemenit gospodhi (nemzetes úr) volt a
legmagasb czim, a mit a királynak adtak, s plemensfvo vi (nemességed) a
kiválóan elókeló nemesek megszólítása, és az ilyenek órókjogon bírt jószága
plemenit a bastina (nemzetségi birtok), plemenit a zemlja vagy plemenito
(nemzetségi fóld) nevet viselt. Az ilyen birtok olyan nagy béesben állt, hogy
sirfóliratokban rendesen külón megcmlitik, ha az illetó az óroklótt nemesi
birtokán van eltemetve, melyet egy ilyen folírat „pulía, enyhe nyugvóhely"-
nek nevez. Oly esetekról is tudunk, a melyekben szülófóldjüktól távol
eltemetett hósóknek a nemzetségük birtokán legalább emléket állítottak. (így
a Brankovicsoknak).
A nemzetségek eredetét déli Herczegovina gór. keleti lakossága attól
az óstól származtatja, a ki elószór tért a keresztény hitre, s az ó védószentje
az egész tóle származó nemzetség oltalmazója, kinek ünnepét (krsno ime)
mindenkor nagy áhítattal ülik meg. Az ilyen nemzetséghez tartozás a valamivel
enyhébb egyházi fólfogás mellett is áthághatatlan házassági akadály a kózvéle-
37
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch