Seite - 372 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

372 az alanyeset dívik; az iskolában nem járt kóznép példáúl, bái-mely felekezethez tartozzék is, a tanítót soha, sem írásban, sem szóban nem így szólítja: gospodine ucitelju, hanem mindig csak így: gospodin ucitelj. A gospodin (úr, uram) szót más nevek elótt minden felekezet rendszerintejtegethetetlen czímezésúl használja; példáúl gospodin direktora, gospodin zupniku, sgospodin Cirilom, stb. Ugyanígy használják a tórók személy- és czímneveket az e/endija, aga, beg szavak elótt; példáúl Mehmed, Hi/zija, Alija, Hadzija, ha magukban állanak, rendesen ragozgatnak; ellenben soha sem hallani azt, hogy Mehmeda bega, Hifzija e/endija, hanem mindig csak: Mehmed bega, Hi/zi e/endija, Hi/zi e/endije, s Ali agom, za Hadzi e/endiju stb. Hangtani tekintetben a finom külómbség a c és é mássalhangzók kózótt, a melyeket egy íakavac soha sem cserél óssze egymással, ma már alig tapasztalható Boszniában; mind a kettót kórúlbelúl cgyformán ejtik. A gyónge h hangot a kathohkus ikavcok alig használják, aje-t ejtó katholikusok inkább, sót a nem-egyesúlt keletieknél is ritkán hallható; ezek egész ¿-ig keményedett alakjában használják, és pedig úgy a ragokban, mint a gyókérszókban; még leginkább megmaradt a mohamedánok beszédében, sót ezek, bizonyára az arab liturgikus nyelv hatása alatt oly szláv szavakban is használják ezt a h hangot, a melyekben helye sem volna. Általánosan és kivétel nélkül elmaradt a vég h a melléknevek és névmások tóbbes sajátító esetében; példáúl: dobrijeh drva helyett mindig csak dobrije drva hallható. Sajátságos nehézségeket okoz az/ hang; a varesi katholikusok rendszerint />-nek ejtik, példáúl paljen Isus (faljen, hvaljen helyett), s a tóbbi katholikus is mindig Stjepdn-1 vagy Stipo-1, /ozip-ot és Pilip-<¿t mond; ép így a moha- medánok /ratar helyett prator-1; ellenben a góróg-keletiek ebben a /-ben valami katholikus ízt éreznek s Josif ot és Ste/an-1, Stevan-1, Stevo-1 monda- nak, bár patronymice Stepanovié-ot használnak. A tartomány katholikus és góróg-keleti lakosságának századok óta külón- vált múveltségkóre hozta magával, hogy e két felekezet némileg nyelvben is külónbózik egymástól, a nélkül azonban, hogy ez a csekély külónbség a nyelv általános természetét érintené. A góróg-keleti tulajdonképen templomi szláv, még pedig orosz-szlovén nyelven imádkozik s énekli templomi énekeit, a katholikus tiszta anyanyelvén; a katholikusok Anie, Jure, Jvo vagy Ivan, Jozo vagy (ha szentról van szó) Jozip stb. személyneveit a góróg-keletiek Antonije, Gjorgje, /ovo vagy Jovan, Josi/ stb. alakban használják; csak az éjszaknyugati Boszniában, kórúlbelúl a Jajczáig lakó góróg-keletieknél hallani Gjorgje mellett Gjuragj-ot vagy Gjuro-t is; a góróg-keleti vaskrs, opstina,