Seite - 392 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

392 beszélt szláv nyelvet használták, de kétségtelenül sok szót kolcsónóztek a lelki gondjaikra bízott morvák nyelvjárásából is. Szent Method még megérte, hogy a pápa ezen irás használatát megengedte. Kevéssel Szent Method halála után tanítványait kiúzték Morvából. A menekúlóket Boris fejedelem szívesen fogadta Bulgáriában, hol a szláv irodalom aranykorát élte, fóleg nagy Simeón (-{- 927) idejében. Számos templom és kolostor épúlt akkor, de a mellett a kózgazdaság is virágzott. Simeón halála után a még új múveltség gyors hanyatlásnak indúlt ugyan, de az elvetett mag egyrészt Oroszországba, másrészt Szerbiába és a szom- szédos horvát terúletekre is átterjedt. A kicsirázó szláv irodalomnak roppant kárára vált a byzanczi múvelt- séggel való érintkezés, a mely hovatovább semmit mondó dagályba és üres szóvirágokba fuladt. Ezt a kárt még nóvelte Szent Szabbás az által, hogy a szerb múveltség székhelyét idegen fóldre, az Athosra helyezte át. E miatt az irodalom és a szerb nép tórekvései és szükségletei kózt minden ósszekóttetés megszúnt. Nem is csodálatos tehát, hogy maguk a szerb uralkodók életírásai is alig szólnak világi tetteikról, de annál tóbbet egyházi alapítványaikról. Maga Szent Szabbás sem Nemanjának, az uralkodónak, hanem Simonnak, a barátnak, az életét írta meg. Nem a nép számára irtak akkor, hanem jámbor uralkodók dicsóségére és az egyház magasztalására. Dusánnak 1354-ben kiegé- szített tórvénykónyve egyike e kor világi irodalma kevés becses emlékeinek. Horvátországban és külonósen Dalmácziában a népnyelv sikerrel küzd nyilvános elismertetéséért. A templomi konyveket ugyan még mind ó-szláv nyelven irják, de csaknem az ósszes állami és magán ügyekben már az éló népnyelv uralkodik. E kornak számos nyclvemléke becses adalékúl szolgál az akkori, fóként a szokásjogban visszatúkrozódó szokások és erkólcsok ismeretéhez. A Kelet és Nyugat kózótt természetes ósszekótó hídúl szolgáló Bosznián már igen korán két, egymástól lényegesen külónbózó múveltség áramlott át, a mi egész szellemi életére elhatározólag hatott. A még független Boszniának legrégibb írott oklevele a XII. századból való. 1189-ben tudniillik Kulin bán egész országában szabad kereskedést engedélyezett a raguzai kóztársaságnak. Ez oklevél nyelve és helyesírása oly tiszta és szabatos, hogy meglehetós bizonyossággal tehetó fól, hogy Boszniában már Kulin bán elótt is a hamisí- tatlan népnyelv általános használatban volt, sót azt is állíthatni, hogy itten, és épen csak itten, a népnyelv kivívta természetes jogát a templomi nyelv fólótt, a melyet, noha szláv volt, a nép már alig értett meg tókéletesen.