Seite - 594 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

594 vesznek. A szoknya hosszú és sûrû ránczokba van szedve, piros vagy vórós alapszíne barnán van sávozva s elôl nincs ôsszevarrva, mert oda a bolgár nói óltózet legékesebb darabját, a kôtényt kótik. A kótényt a leányok maguk szóvik, pirosra festik, aranyos és ezûstôs paszománttal szegik bc, szivekkel, virágokkal kivarrják és szalagokkal cziczomázzák fol. E kôtények, mint a bolgár házi ipar termékei újabb idôbcn nagyon keresettek s az ismeretes bolgár szónyeggel egyetemben jó jóvedelmi forrásúl szolgálnak. Az asszonyok turbánformára kótótt fehér fejkendót viselnek. A leányok hajukat hullámosan fodorított varkocsba fonják, melynek végébe foldig éró szines szalagot fonnak. Általában czipót, fekete vagy piros csizmát viselnek. Télen a vingai asszonyok asztrakánnal prémezett mentét, a bessenyeiek pedig zsinóros bórdolmányt vetnek vállaikra. A krassován nók óltózete egészen romános. Hosszú fodros ingben járnak, melyet a csipónél felgyúrnek, hogy benne a szükséges aprósá- gokat: bicskát, ollót, stb. elhelyezhessék. Lábszáraikat térdig éró durva s tóbbnyire barna vagy sávos daróczba burkolják, de e burkolatot balfelól nyitva hagyják. Újjatlan kódmónt, vagy virágosan beszegett s a vállaknál fekete báránybórrel prémezett s tulipánokkal kivarrott juhbór mellényt viselnek. A leányok hajadon fóvel járnak, az asszonyok pedig hajfonatukat kontyba csavarják s abba félhold alakú fésût tesznek s rá hátúl lelógó fehér kendót borítanak. Olykor túkkel és szines gombokkal is felczifrázzák e külónós alakú fejdíszt. A bolgár a foldmívelést szcreti. Nincs is a svábon kivúl Dél-Magyarország- nak oly foldft áhitozó népe, mint a bolgár. De, ha mint foldmíveló nem boldogúl, legszivesebben kertész és szónyegkereskedó lcsz helóle s mint ilyen messze foldre is elvándorol. Fó vágya a birtokszerzés s ha ez minden igyekezete mellett sem sikerúl, kikóltózkódik, és mivel nyelveket gyorsan tanúl s hajlandó a más nemzetiségúekkel való ósszeházasodásra, kónnyen beolvad más népekbe. Ez az oka, hogy bekóltózése óta alig szaporodott. Nyugodt, sót kózómbós természete mellett sincsen mélyebb érzelem híjával; meglátszik ez egyszerú, de mély érzésu népkóltészetén, szokásain és idótóltésein is. A krassován bolgár sokkal érzelmesebb a józan, sót egy kissé prózai természetú sikfóldi bolgárnál. A magas hegyek, a mély és szúk vólgyek, a havasi rétek szépsége, a cserme- lyek lassú mormolása és a fenyvesek méla csendje alkotják rendszerint kólté- szetük képeit. A krassován iÇak esténként a kútaknál, a faluvégi gyepen, vagy nappai künn a mezón, a havasi réten igen szivesen szoktak dalolni. Néha párbeszédes nótázás folyik. A legény fonn a hegyen, a leány lenn