Seite - 25 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

25 volt. Két út Dalmáczia tartományába vezetett, és pedig Sisciából és Sirmiumból kiindúlva; ez utóbbi Marsonia (Bród) mellett ment át a Száván. Mint fönmaradt fölíratokból tudjuk, ezeknek az útaknak legtöbbjén mér- földmutatók és hídépítmények voltak. A barbárságból a rómaiságba való átmenet csak fokozatosan történt. Az építészet terén, a mely eddigelé egészen ismeretlen dolog volt, italiai fölfogást követtek ; szobrászat dolgában, a melyet pedig a fönmaradt emlékekből követ- keztetve, meglehetős élénken űztek, a belföldi művészek nem épen sokra vihették, mert a római művészettel csak akkor ismerkedtek meg, a mikor ez már hanyatlóban volt. Mind- azáltal Sirmiumban tekintélyes művészek voltak, a kik a császár figyelmét is magukra vonták, miként azon sirmiumi szobrászok története mutatja, a kiket Diocletianus császár egy Aeskulap szobor elkészítésével bizott meg, a kik azonban, mivel keresztények voltak, vonakodtak, miért is 294. november 28-án vértanú halált szenvedtek. A római foglalást megelőző kor kevés nagyobb helysége a foglalás után hamar fölvirágzott. A két fővároson, úgy mint Segesticán, a melyet a rómaiak Sisciának neveztek, és Sirmiumon kivűl számos új, gyorsan fejlődött város keletkezett. Siscia eredetileg csak rendezett, közigaz- gatás nélküli falu volt, a mely mellett római tábor feküdt, és mikor az I. századnak első felében a délpannoniai katonai őrségeket a Közép-Duna mellékére helyezték át, csak akkor érvényesülhetett jobban a polgári telepedés, melyet főkép a Flaviusok és Septimius Severus segítettek elő. Ezért a városnak díszneve is Flavia Septimia volt. A város fejei a duumvirek voltak. Fontos közigazgatási fő hivatalok voltak itt: a tartomány levéltára (tabularium), a tartományi pénztár (arca dispensatoris) és Felső Pannónia ezen, a Száva középfolyása mellett fekvő Savia nevű részének a correctora is itt székelt. Igen korán keresztény egyház- megyei székhelylyé is lett, mely szent Quirinust, a Diocletianus alatt kivégzett H. 4 Paris fő, Sziszekről (bronz^.