Seite - 112 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1
Bild der Seite - 112 -
Text der Seite - 112 -
112
Zágráb szabad királyi város évkönyveiben már az 1367. évben van
említés egy vonós-hármasról, mely nagy hírnek örvendett az országban.
E hármasban az első hegedűt Kusar, a másodikat Iván s a bassust Imre
nevű zenész játszotta. Zágráb környékén máig is fönmaradtak a nép között
az ily vonós-hármasok, s lakodalmakon, vagy más ünnepségeken játszanak is
hármasban. Horvátország más vidékein azonban az ily hármasok ismeret-
lenek. Zagorjéban például a népzenekart a következő hangszerek alkotják : az
első szólamot játszó oboa, két hegedű és egy bőgő ; a tengermelléki vidékeken
csupán két vagy három oboa (sopela), Szlavóniában pedig tambura-kar, vagy
egy-két duda.
Horvátország és Szlavónia kolostoraiban az éneken és orgonajátékon
kivűl a zeneelméletet, a zeneszerkesztést s a zenetudományt is tanították, még
pedig — úgy látszik — nem csekély eredménynyel. A horvátországi születésű s
ugyanott nevelkedett Nikolaus magister de Zagrabia (Miklós zágrábi mester)
az 1433. évben Joannes de Muris zeneelméleti tudós elméletét (Musicum
Muris) adta elő a bécsi egyetemen. Említés történik György knezv(A is, ki
1560-ban Horvátországban született, ugyanott tanúit énekelni, és 1594-től
1612-ig a bécsi udvari kápolnában mint basszus-énekes volt alkalmazva
20 forint havidíjjal. Tuskan Arnold, ki 1540 körűi Horvátországban született,
szintén udvari énekes volt Bécsben I. Ferdinánd idejében. Skalií (Scalichino)
Pál 1534-ben született Zágrábban, ott végezte tanúlmányait, s később kanonok
lett Danzigban; „Miscellanea de rerum causis" czímű művében (Köln, 1570)
egy párbeszédes értekezés van a lyráról.
A XVI. század közepe táján, valószínűleg a lepoglavai kolostorban, egy
pálos-rendi pap hét világi dalt írt horvát nyelven; e dalokhoz önálló dalla-
mokat is szerzett, melyeket négy vonalas hangjegy-rendszeren khorál-hang-
jegyekkel jegyzett föl.
Majd Jelit (Jelich) Vinkó nevével találkozunk, ki 1590-ben Fiúméban
született s korának egyik leghíresebb ellenpont-írója volt; továbbá méltó a
megemlítésre Krizanié (Crisanius) György, ki 1617-ben Károlyváros mellett
született s egy honi kolostorban nevelkedett. Kiváló zenebúvár és zenei refor-
mátor is volt. Húsz tételét, melyeket „Asserta Musicalia" (Róma, 1656)
czímű művében állított föl, Rómában az akadémiai kongresszuson magyarázta
és védelmezte. Midőn I. Lipót 1660-ban Laibachot meglátogatta, nagy
ünnepélyességgel fogadták, s ez ünnepélyre meghívták a horvát testőrség
zenekarát is, mely kiválósága miatt nagy hírben állott.
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Horvát-Szlavonország (1)
- Band
- 24/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.72 x 21.98 cm
- Seiten
- 310
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch