Seite - 123 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

123 • a glagol írást, elég bizonyítékul szolgálnak a Mátyás (1463) és 1. Ferdinánd (1527) királyoktól aláírt oklevelek. A középkori elbeszélések közül igen sok forgott a horvátoknál közkézen, így Nagy Sándor históriája, Trója veszedelme, Szent Katalin legendája, a bölcs Akir tanítása, stb. Az alexandreist, mely a hagyományos horvát irodalomra némi hatással volt, nem a latinból és a németből vették át, mint a csehek és a lengyelek az ő regénysorozatukat, hanem a görögből. A horvát templomi könyvek és — a melyen írattak — a glagol írás törté- netében a XIV. században jelentékeny fordulat állott be. Károly morva őrgróf, a későbbi római császár, megkérte VI. Kelemen pápát, engedje meg, hogy Csehországban is szláv nyelven végezhessék az isteni tiszteletet. A pápa (1346-ban) bele is egyezett azzal a föltétellel, hogy az egész országban csak egyetlen egy helyen legyen szabad a misét szlávúl mondani. Károly fejedelem egy év múlva Prágában Csehország védszentjei : Jeromos, Czyrill, Methód, Adalbert és Prokop tiszteletére kolostort építtetett, a melynek szerzetesei az egész isteni tiszteletet szlávúl végezhették. A kolostor első lakói horvát eredetű glagolita benczések voltak, a kik magukkal vitték oda a horvát-szláv nyelvű templomi könyveket és szorgalmasan ápolták a horvát glagol írást. De a szláv isteni tisztelet csak rövid ideig tartott Csehországban. A szerze- tesek kevéssel utóbb huszitákká lettek, és a kolostor s vele együtt a horvát- szláv isteni tisztelet is megszűnt. Ezen cseh-horvát glagolitismus idejéből való az úgynevezett Texte du sacre glagol evangélium. Tudjuk, hogy a franczia királyok egy ideig erre az evangéliumra tették koronázási esküjöket Rheims- ban. Lotharingiai Károly bibornok 1574-ben a rheimsi székesegyháznak aján- dékozta e könyvet, amelyet részben (a czyrill betűket írottat) görögnek, részben (a glagol betűst) szyrusnak véltek. Mindenki szentnek tartotta, de senki sem tudta, micsoda nyelven van írva. Midőn aztán 171 l-ben Nagy Péter czárnak mutatták, ő legott megismerte a czyrill írást, de a glagollal ő sem tudott boldogúlni. Az angol Hill ismerte föl először 1789-ben, hogy az tulajdon- képen glagol írás. A forradalom idején leszakították gazdag kötését, magát az így kötés nélkül maradt könyvet pedig Napoleon, az első consul, paran- csára a rheimsi városi könyvtárban helyezték el; 1843-ban Miklós czár költségén kevés számú példányban ki is adták. A szláv isteni tisztelet a horvát glagolica révén a XIV. század vége felé a lengyeleknél is divott, bár rövid ideig. 1470-ben Krakóban még voltak horvát szerzetesek, de a prágaiak eltűntével ezeknek is nyoma veszett. 16*