Seite - 169 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Band 24/1

169 mester volt. „Putnik" (Az útas) és „Prelja" czímű férfi karai valóban szép alkotások. A karének művelése Horvátországban ő általa kezdett éledezni. A zágrábi kispapok már 1848-ban énekegyesűletet alakítottak, honnan számos zeneértő pap került ki, kik azután tevékenyen hatottak az ének-zene művelése érdekében. Természetesen ez a művészeti ág is csak az alkotmányos korszak kezdetével vett nagyobb lendületet. 1860-ban alakúit meg a zágrábi „Kolou énekegyesűlet. E mellett úgy Zágrábban, mint az országnak minden vala- mennyire is nevezetesebb községében szép számú ének-egyesűlet működik. Ezek érdekeit szolgálja a horvát dalos-szövetség. A honi műének ügye legtöbbet köszönhet a zágrábi zeneiskola jelenlegi igazgatójának, Zajc Ivánnak. 1834-ben, Fiúméban született s Olaszországban képezte ki magát. 1862-ben Bécsbe ment a Károly-színházhoz. A „Hajós legények" s a „Boissy-i boszorkány" stb. czímű operettjei máig is műsoron levő, kedvelt darabok. 1870-ben Zágrábba került, mint az épen akkortájt alapított állandó opera igazgatója; eddigelé 13 horvát operát írt, melyek közül V megemlítjük a „Nikola Subié Zrinski", „Lizinka" és a „Zlaska" czíműeket. De legszebb sikerrel és régóta mint karének-szerző a különböző fajú énekkarok terén működik. Karénekei közül legjobb alkotások az „U boj!" („Harczba !"), „VeCer na Savi" („Est a Száván"), „Glasno jasno" („Dicső, fényes") és „Crnogorac Crnogorki" czíműek. Műveinek száma megközelíti az ezret. Igen természetes, hogy Zajc iskolát is alapított. Egyik legjobb követője volt Eisenhuth G., ki a „Sejslav ljuti" („A kegyetlen Sejslav") czímű operával is kísérletet tett, különösen azonban szép férfi-karokat szerzett, milyen a hősies „Ustaj rode" („Kelj fel népem") s ezen kivűl egész tömeg lírikus mű, s hosszú ideig volt a „Kolo" karmestere. Föl kell még említenünk Vilhar Ferenczet is, ki szintén egy operájával lépett föl először („Smiljana"). KlaiéV., a történész, továbbá Miljan székesegyházi kanonok is írtak egy-két jó zene-darabot. Az előbbinek „Misii moje" („Gondolataim") czímű kara népdallá is lett. A leg- ifjabb szerzők közül Novak Vilko biztat szép sikerrel. Az előadó zenének is vannak képviselői. Padovec I. E. (1800—1873) oly mester volt, hogy Ausztriában, Németországban, Angolországban is babérokat aratott. Cackovié Ferencz (1799-—1875) fuvola-művész Bajor- ország királya előtt is játszott. Báró Prandau Károly zongora-virtuóz, s azon kivűl igen termékeny zene-költő volt. Ö találta föl a physharmonikát. Zajc a zongorán már mint gyermek ragyogtatta művészetét s Olaszországban nyilvános hangversenyeket is adott. Kreivia Ferencz, mint ifjú hegedű-művész H. 22