(A)ki szelet vet, vihart arat. #

Az év elején meglehetősen komoly anyagi terheket készültek kiróni azokra a vállalkozókra, akik nem főfoglalkozásban működnek. Ki szelet vet, vihart arat: tömegesen adták vissza igazolványukat az önkormányzatoknak… Népszabadság 1997/06/17., 12

Ami pedig Eörsi Mátyás irodalmi példáját illeti a Fidesz név einstandolására vonatkozóan, annyit szeretnék mondani, hogy a vörösingesek semmiféleképpen sem mi vagyunk, és a Geréb sem minálunk van. ( Derültség, taps a jobb oldalon. ) Engedjék meg, hogy sokadszor összefoglaljam a magyar-szlovák alapszerződésről álláspontunkat. A Fidesz álláspontja a kezdetektől az volt, hogy a jelenlegi magyar-szlovák viszonylatban az alapszerződés és az ettől elválaszthatatlan politikai helyzet több kérdést és problémát vet fel, mint amennyit megold. A magyar és a szlovák kormány az alapszerződéssel szelet vetett, vihart arat. Az alapszerződés március 19-i párizsi aláírása megítélésünk szerint máris növelte az instabilitást Szlovákia és Magyarország között. A Fidesz számtalanszor figyelmeztette az aláírás előtt a kormányt erre a várható fejleményre. Minden jel szerint elkerülhetetlen, hogy a szlovák-magyar alapszerződés precedenssé váljon, állandó hivatkozási alappá a nemzetközi és a kétoldalú kapcsolatokban. Különösen valószínű, hogy a magyar-román viszonylatban válik megkerülhetetlenné, de még ha a magyar diplomácia pihentetni is akarná és tudná a magyar-szlovák alapszerződést, azt a legkevésbé sem lesz képes megakadályozni, hogy a szlovák belpolitikában gyakran alkalmazott ütőkártyává váljék. Belegquelle

Elvégre, legalábbbis hivatalosan, nem a párt központi szervei kezdeményezték a saját karhatalom megalakítását. Magától értetődik, hogy egy óvodáskorú gyermekért jelentkező idegen, továbbá egy-két ellenőrizhetetlen telefonhívás még korántsem elégséges ok ahhoz, hogy saját karhatalmat hozzon létre valaki. Azonban nem árt tudni, hogy ezeknek a lépéseknek a döntő indoka éppen az erő demonstrálása. Annak kitapogatása, hogy mit lép a többség. De sajnos igencsak igaz az a mondás, hogy ki szelet vet, vihart arat. Azt meg jobb lenne nem kitapasztalni. Ezt Kabu-ki! MaNcs, 2000._március_2. Kedves MaNcs! Kezdem rezignáltan tudomásul venni, hogy egykori kedvenc hetilapom, a Magyar Narancs kultúrrovata szerzőinek felületességét is felülmúlja az utód MaNcs kulturális téren megnyilatkozni bátor szerzőinek felületessége. Magyar Narancs; Cím: Ki szelet vet - Tudományos nacionalizmus; Szerző: Dobrovits Mihály; Dátum: 2000/16/03

Az ország lakosságának több mint tíz százaléka depressziós. Ez a kóros kedélybetegség, szorongás súlyos esetben mániássá válik, üldöztetési téveszmékkel is együtt járhat. Kétségtelen tény, hogy a magyar cigányság asszimilációs folyamata a " rendszerváltozás " után megtört, s a szegénység, a munkanélküliség, az esélyegyenlőség hiánya a cigányokat jobban sújtotta, különösen a keleti területeken. Az is tény, hogy elsősorban a hasonlóan vagy közel hasonlóan nehéz helyzetben élő többségi magyar lakosság nézi rossz szemmel a segélyekből élő notórius munkakerülőket és a megélhetési bűnözőket éppúgy, mint a gyanús körülmények között meggazdagodott roma vállalkozókat. Akik azonban itthon és külföldről megpróbálják egymásra uszítani a cigányokat és a magyarokat, szelet vetnek és vihart aratnak. Talán jól jönne nekik egy kis népességfogyás itt, Magyarországon, talán még polgárháborús helyzetet is lehetne itt teremteni. A kibicnek semmi sem drága. De ki ad majd menedékjogot a kibiceknek? Magyar Fórum; Cím: Cigányok , hercegek , grófok; Szerző: Szentmihályi Szabó Péter; Dátum: 2001/12/04

Francis Fukuyama receptjei A Brasenose College meghívására Francis Fukuyama, az amerikai külügyminisztérium és a Rand Corporation vezető elemzője, a George Mason Egyetem tanára három előadást tartott a múlt héten az oxfordi egyetemen. Nevét nyolc évvel ezelőtt ismerte meg a közvélemény, amikor a National Interest című folyóiratban közzétette elméletét a " történelem végéről ". Szőcs László ( Oxford ) a NÉPSZAVÁNAK A cikkel, majd a teóriát bővebben is kifejtő, magyarul is megjelent könyvével ( A történelem vége és az utolsó ember ) a szerző szelet vetett és vihart aratott: azt állította, hogy eszmetörténeti értelemben a történelem véget ért és a polgári ( liberális ) demokrácia egyedül maradt az ideológiai porondon. Fukuyama nem tért ki a vita elől, de hamarosan kutatási témát váltott. Legújabb könyvében ( A bizalom, avagy a társadalmi erények és a fellendülés megteremtése ) azt vizsgálja, hogy a gazdasági növekedés hogyan és milyen mértékben tudható be a nyers gazdasági mutatókon ( tőke, hitel stb. ) túllépő társadalmi tényezőknek. A műben részletes elemzések olvashatók arról, hogy az OECD hasonló fejlettségű tagországaiban miért szerveződnek különféleképpen a vállalkozások, hol és miért fő gazdaságszervező erő a család ( Dél-Olaszországban, Tajvanon, Hongkongban például ), hol a rokonság fokán túllépő civil társadalom ( az Egyesült Államokban, Közép - és Észak-Olaszországban, Japánban ), illetve egymást kiegészítő módon a család és az állam ( Franciaországban, Dél-Koreában ). Ahol a bizalom nem terjed túl a családon, érvel Fukuyama, ott a vállalkozások szerveződése is megreked a rokonság szintjén, legyen szó akár egy dél-olasz vagy kínai vendéglőről, akár egy elektronikai mamutvállalatról Dél-Koreában. Népszava; Cím: Francis Fukuyama receptjei; Dátum: 1997/05/20

Az iskolaszék illetékesei 1999-es döntésüket azzal indokolták, hogy - nézetük szerint - az evolúció nélkülözi a kézzelfogható bizonyítékokat, és csupán a valóság egy lehetséges interpretációja. Így nem tehető kötelezővé mindenki számára, és a vizsgán sem lehet számon kérni. Annak mindenki tudatában volt, hogy e döntés következményeként a kansasi diákok úgy hagyják el az iskolát, hogy nem hallanak semmit az evolúcióról és az emberré válás darwini elméletéről. Az is átlátható volt, hogy a közvetlen tapasztalatok hiányának logikája alapján egy sor tudományág, a geológia vagy a történelem alapvető tényei is kétségbe vonhatók. Várható volt tehát, hogy a kansasiak " szelet vetettek és vihart arattak " - nemcsak Amerikában, hanem szerte a világon. Népszabadság; Cím: Egy keresztes háború szakaszai; Dátum: 2001/09/1

Aki szelet vet, vihart arat Valami hasonló történt lapunkban is, amikor hétfőn közöltük Elek István írását, s bejelentettük, a Magyar Nemzetben publikált Jelentéstani töredékek ezután itt jelennek meg. Rég nem látott vita keletkezett szerkesztőségen belül és kívül. Több okból is. Elek István személye, eddigi írásai, nézetei miatt sok olvasónk lapunk liberális irányvonalát félti. Magyar Hírlap; Cím: Aki szelet vet , vihart arat; Szerző: A szerk.; Dátum: 2000/07/05

Alfred Dreggernek igaza van, amikor visszautasítja, hogy azokkal sorolják egy táborba, akiknek politikai nézeteihez nincsen köze, a szélsőjobboldaliakkal. De hát vihart arat, aki szelet vet… Magyar Hírlap 1995/05/4., 19

A több mint 800 oldalas összefoglaló szerkesztője fent idézett mondatával – és azzal, hogy úgy vélte, a kommunizmus és a nácizmus között alapvető azonosság van – szelet vetett, s azóta vihart arat. Azt állította ugyanis, hogy a mindkét olda-lon több tízmilliónyi ártatlan élet kioltásának bűne e rendszerek alapvető jellegze-tességéhez tartozik. Heti Világgazdaság 1998/01/10., 71