(Mind) egy hajóban evezünk. #

Ehhez a programhoz csatlakoztatható az egészséges iskolák, falvak, kórházak mozgalma is, de úgy gondoljuk, hogy a meghirdetett mentálhigiénés program is beilleszthető ebbe a programba, hiszen rendszerben kell ezeket az egészséget károsító okokat szemlélni és hasonló módon kell ellenük harcolni. Ez a meghirdetett program kórházi háttér és az ÁNTSZ aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen program - vagy bármilyen program - sikeresen működjön? Először is minden szinten szemléletváltás, másodszor konszenzus a szereplők között, hiszen fogyó és beteg népesség esetében, ezt fel kell ismerni, hogy most bűn a széthúzás. Egy hajóban evezünk! Kik a szereplői ennek a programnak? Az orvosok, főleg a családorvosok, az egészségügyi dolgozók, az ÁNTSZ, a kórházak, az önkéntesek, a betegegyesületek és maguk az emberek, akiket meg akarunk nyerni ahhoz, hogy változtassanak. Ehhez világos, jól érthető üzeneteket kell közvetíteni. Ki közvetítheti ezeket a világos üzeneteket? Országgyűlési Napló; Szerző: DR. SCHWARTZ TIBOR ( MSZP ) :; Dátum: 1995/09/26

A nagy hatalmú Khomeini ajatollah halálával ez a kényszer amúgy is enyhült, a klérus azonban ragaszkodott a megszerzett jogokhoz. Ám az erős és kötelező dogmák gúzsba kötötték az amúgy a környezetéből éppen a sah által bevezetett intézkedések folytán modernnek számító Iránt, amely így veszített a hatásából. A vallási alapon szerveződött új köztársaság ezentúl rövidesen szembetalálta magát a totalitárius rendszer összes korlátjával, beleértve a gazdasági sorompókat is, amelyeket kívülről az ellenséggé vált Egyesült Államok engedett le, s követte őt a legtöbb nyugati partner. Irán azonban tudatosan is elsáncolta magát: elvetette a " sátáni " külföld befolyását, s az iszlám parancsai alapján egy tiszta államot kívánt megteremteni. A szigorú belső törvények tiltottak minden " káros befolyást ", a tévészatellitektől a Coca-Coláig, s ehhez képest nagy jelentőségű, hogy Khatami Párizsban úgy nyilatkozott: " A globalizáció révén egy hajóban evezünk. " Példa nélküli ez egy iráni vezetőtől, hiszen mindeddig támadták az egypólusú amerikai világbefolyást. A kijelentés mögött azonban ugyanaz húzódik meg, mint ami Khatamit elindított európai látogatására: felismerték, hogy az idealisztikus befelé fordulás súlyos anyagi gondokhoz vezet. Az olajembargók és az import -, exportkorlátok elszegényítették Iránt, amely forrásgondokkal küzd, miközben a kapuik előtt sorban állnak kínálataikkal a nagyberuházók. Magyar Nemzet; Cím: Megnyílik a perzsa vásár; Szerző: Zsigovits Edit; Dátum: 1999/11/02

Magam is egyébként 18 lakásos bérházban élek, ahol azonban a lakók legalább húszfelé húznak. Nem képesek felfogni, hogy egy hajóban evezünk. Senki semmilyen tisztséget nem akar vállalni, egy fillért sem óhajtanak áldozni a házra. 25 éve van aládúcolva például a függőfolyosó, s úgy gondolják, kibírja az ezután is. Heti Világgazdaság 1994/03/26

gy fest a Budapesti Műszaki Egyetem ( BME ) szombaton, amikor az első öregdiák-találkozót ( és mérnöknapot ) rendezték meg. E program részeként került sor a Duna-parti egyetemek regattájára is. A díszterem kettőkor zsúfolásig tömve; a drapp, sárga, piros, kék és szürke pólókba öltözött csapattagok némileg feszülten üldögélnek a székeken, hátra jobban figyelnek, mint előre - ott áll a büféasztal, míg elöl a rangos vendégek, megjelent Szakács Imre, az ISM államtitkára is -, aztán Detrekői Ákos, a BME rektora megnyitja a megnyitót; hangsúlyozza, hogy míg tavaly három, az idén már öt egyetem nyolcasa mérkőzik egymással. A tavalyi hármas - a közgáz ( BKE ), a műegyetem ( BME ) és az ELTE - mellett az idén benevezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ( PPKE ) és a SOTE is. - Egy ilyen vízi versenyben az a jó, hogy ha nem is egy hajóban, de egy irányban evezünk - összegez a rektor; majd Kocsi Attila, a tavalyi győztes ELTE-csapat kapitánya következik. Jelen verseny mintapéldáját az először 1829. június 10-én megrendezett Oxford-Cambridge boatrace szolgáltatta, ám míg ott az egyetemek nem láthatóak a víz partjáról, itt legalább kettő közvetlenül a szomszédságában van; ebben legalább előbbre vagyunk, mint az angolok... ( Nevetés. ) Problémát csak a hullámzás okozhat. A Szabadság híd pillérei köztudomásúlag óriási örvényeket kavarnak. Magyar Nemzet; Cím: Nyolcas Martini , vízzel hígítva; Szerző: ( regényi ); Dátum: 1999/09/20 A szövegben az evezőverseny teszi lehetővé a konkrét - absztrakt jelentéssíkok változtatását, ezáltal az állandósult kapcsolat elferdítését.

Most meggondolhatja - de nem csak ő -, hogy a csendőrlaktanyákat nem a Székelyföldre kell telepíteni, inkább a Zsil völgyébe ". Mikor a bányászok az első barikádot áttörték ( pontosabban: megkerülték; vagy talán egyszerűen átengedték őket? ), valaki azt mondta, hogy Romániát már csak egy csoda mentheti meg: egy három napig tartó kiadós eső. Sajnos, még egy ilyen szerény csoda sem történt. Mindezek a gúnyos megjegyzések az akasztófahumor műfajához tartoznak. Keserűen nevetünk, mert az eseményeket nem kívülről, páholyból nézzük, mi is ugyanabban a hajóban evezünk. Ami Romániának rossz, az nekünk is rossz. A jelenlegi parlament, kormány, államelnök olyan amilyen, jobbat is el tudnánk képzelni, de reálisan nincsen jóbb alternatíva. Egy Vadim-Iliescu uralom katasztrófa lenne Romániára nézve, számunkra különösen. Mindenesetre Vadim Tudor részben már elérte célját: a külföldi befektetők jó ideig elmaradnak. Romániai Magyar Szó; Cím: Rosszmájú megjegyzések; Szerző: FEY LÁSZLÓ; Dátum: 1999/29/01

Nem szeretném, ha az a benyomás alakulna ki, hogy válságlátogatásról, válsághelyzetről van szó. Ez nem igaz sem a román-magyar kapcsolatokra, sem a státustörvény körül kialakult közép-európai helyzetre. Minannyiunknak le kell vonnunk a következtetést ebből a nem túl szerencsés történetből, és a régi, normális kerékvágásba kell terelni a dolgokat. A kialakult problémákat viszont meg kell beszélnünk, és ezt a nemzetközi közösségnek, a nemzetköri szervezeteknek is támogatniuk kell. A román - magyar partnerség objektív szükségszerűség, s ahogy valaki éppen ezen a találkozón mondta, mindannyian ugyanabban a hajóban evezünk. Hiba lenne azt képzelni, hogy egyesek megszabadultak a gondoktól, míg mások számára csak most kezdődnek a problémák. Örökké szomszédok maradunk, és véleményem szerint stratégiai érdekeinket közösen kell előmozdítanunk. Ez a látogatás, a megbeszélések értelme.Régió: szlovákiai; Stílusréteg: sajtó; Forrás: Új Szó; Cím: Villáminterjú Adrian Severin román politikussal , az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnökével a státustörvényről és a politikusok nyilatkozatairól; Szerző: SIMON HUNOR; Dátum: 2001/06/29

És nem áll -e fenn a veszélye annak, hogy ezek a hullámok a világ civilizációját is végleg elnyelik? Mindez kizárólag tőlünk függ - tőlünk, amerikaiaktól, oroszoktól, európaiaktól, araboktól, különböző nemzetek és kontinensek fiaitól. Mindannyiunknak meg kell változnunk, és fel kell ismernünk, hogy " egyetlen ember sem sziget ebben a világban ". Senki sem védheti meg egyedül magát. Mindannyian egy csónakban evezünk, civilizációnk törékeny csónakjában, amelyet a káosz lángjai ölelnek körül. Oroszország hivatalos külpolitikai doktrínája szerint a modern világ lényege a " többpólusú világrend támogatóinak harca az egypólusú világ megteremtésére irányuló kísérletek ellen ". Ha komolyan vesszük ezt a múltból származó propagandisztikus magyarázatot, akkor a szeptember 11-i terrortámadások fényes példái ennek a harcnak. Szerencsére azonban a tragédia napján az orosz elnök és az orosz nép nem a doktrínákból, hanem saját emberségéből és méltóságából kiindulva reagált. Az orosz kormány hivatalos álláspontja, valamint az oroszok által az amerikai nagykövetségnél és konzulátusoknál elhelyezett mécsesek és virágok jelzik: Oroszország kiszabadítja magát az elavult doktrínák béklyójából és kezdi megérteni az új realitásokat.Népszabadság; Cím: Orosz válasz; Szerző: Andrej Piontkovszkij ( Szalai Zoltán fordítása ); Dátum: 2001/10/13

Ezt sok tényező határozza meg, de kiemelkedő módon a bérek. Ez abból fakad, hogy a bruttó hazai össztermék háromnegyede fogyasztás, negyede felhalmozás. Előbbit pedig a bérek határozzák meg közvetlenül és - a nyugdíjrendszeren át - közvetve is. A béreket elvileg vállalati szinten határozzák meg, gyakorlatilag azonban irányjelző szerepe van a közalkalmazotti bértárgyalásoknak és néhány vezető vállalat gyakorlatának. A rendszerváltozás óta, azaz jó évtizede e béralku a racionális várakozások szerint alakult, azaz - a múlt századi osztályharcos gyakorlattal szakítva - minden fél fölismerte, hogy egy csónakban evezünk. Sőt az elmúlt években az is tudatosult, hogy visszafogottabb bérigények biztosabb és több munkahelyet is jelentenek. Ez jelent meg abban, hogy a munkanélküliségi ráta az 1992. évi 13, 2 százalékos mértékről 1998-ra 8, 3 százalékra ( ILO-mérce szerint 9, 8 százalékra ) csökkent, ami a közép - és kelet-európai térségben a legalacsonyabb, s az idén további egy százalékponttal mérséklődhet. E szervesnek és föltartóztathatatlannak tűnő folyamatban új elemet jelentett a vasutassztrájk. A VDSZSZ ismeretes módon 21 százalékos béremelést követelt egy veszteséges állami cégnél, miközben a nemzetgazdasági átlagérték a költségvetés szerint 13 százalék lehet csak, s ebbe a nyereséges cégek is beleszámítanak. Népszava; Cím: Bizonytalanságok évadja; Dátum: 1999/01/14

Bizonyára rossz élethelyzeteken túl ennek az erkölcsi válságnak is következménye, hogy a férfi lakosság csupán 39, 6 százaléka él 63 éves koráig, akár csak 1920-ban, amikor is ez a szám 41, 2 százalék volt... pedig akkor még antibiotikumok sem voltak. " De ahol ilyen elhanyagolt állapotban hagyják vegetálni a testet, ugyan mitől lenne virágzó a mentális légkör? Mitől, mire alapozódva, gyökereit mely társadalmi talajba mélyítve tudott volna virágba szökkenni a nemzeti szolidaritás, a másik iránt érzett kötelező felelősség? "... zavaró és ki tudja milyen kisebbrendűségi komplexusokból adódik az a szomorú tény, hogy a barátságra kinyújtott kéz ügyetlenül a levegőben marad, vagy jelképesen szólva, olykor még rá is ütnek. " A kötetben több tanulmány is döbbenten figyelmeztet az egyik legnagyobb és legveszélyesebb magyar nyavalyánkra, az egymással szót érteni, kommunikálni nem tudás átkára, arra, hogy egy csónakban ülünk, együtt süllyedünk, de reménytelenül bizalmatlanul és idegenként kezeljük a másik magyart ahelyett, hogy közösen tennénk valamit. Magyar Fórum; Cím: Györffy László villanófényei; Szerző: Szőcs Zoltán; Dátum: 2000/28/09

Pedig enélkül nem jön el az az idő, amit itt többen emlegettek, hogy a magyar cigányság csonkának nevezett - és joggal csonkának nevezett - társadalmában létrejön az a középosztály, amely önmaga leszakadottjainak tud motiváló erőt, vonzerőt mutatni. A cigány társadalom ma valóban kétpólusúvá szakadt: egy igen jól képzett és nagyon aktívan dolgozó - mondjuk így - top-értelmiségre és egy kizsákmányolt, szerencsétlen, az előbb jól körvonalazott, az előző hozzászóló által hűen lefestett, favágással, színesfémgyűjtéssel a mindennapi betevő falatot kereső széles tömegre. A mindenkori magyar kormány előtt még évtizedekig az a feladat áll, hogy megteremtse a magyar középosztályt a cigányságnál is. Tudjuk, hogy ugyanez a feladata - természetesen más természetű, más alapról, de ugyanez a feladata - a kormánynak a többségi társadalmat illetően is. Ilyen értelemben valóban egy hajóban ülünk, egyazon feladatnak kell megfeleltetni a kormányt, amikor vizsgáljuk annak működését: mit tesz meg a magyar kormány a középosztály, a polgárosodás érdekében, amikor a többségi társadalomról van szó, és mit tesz meg ennek érdekében, amikor a cigányságról van szó? A kettőt valóban nem lehet összemosni, mert lényegesen más alapról, lényegesen más szintről indít a két réteg. Az egyiknél a megőrzés, a valóban megteremtés, a másiknál pedig a semmiből való létrehozás feladata áll előttünk. És itt nem lehet elkenni politikai okoskodásokkal ennek a feladatnak a nagyságát. Mindenkinek igaza van, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a rendőrségben él a másság iránti diszkrimináció, megkülönböztetés. Országgyűlési Napló; Szerző: POKORNI ZOLTÁN ( Fidesz ) :; Dátum: 1996/03/27